Arduino vs. NodeMCU

Miért is népszerűek az Avr-ek? A soros port, usb kommunikáció érthetőbb hibakeresést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a szoftverfejlesztést a PIC-ekhez képest. Az ArduinoIDE és az integrált plug-in rendszer gyorsan siker élményhez juttathatja a fejlesztőt. A kiváló dokumentáció, az élő globális közösség és a tömérdek megvalósított és közzé tett projekt biztos hátteret jelent. Miért is nincs ez így az ESP 2866-al és a többi Espressif NodeMCU termékkel? Hiszen gyorsabbak, felszerelték olyan kommunikációs eszközökkel mint pl. a wifi és bluetooth. Ennek egyik oka a dokumentáció és az energiafogyasztás. A 8 bites Avr-ek - habár teljesítményükben alul maradnak, energiaéhségük csekélyebb az Espressif MCU-okhoz képest, ezért alkalmasabbak okos otthon kialakítására, mint a 32 bites testvéreik. Ehhez hozzájárul a NodeMCU LUA integrált fejlesztői rendszerének hiánya vagy talán a feljelsztői ajánlások sokszínűsége, amiből aztán ember legyen a talpán aki egyértelműen meg tudja határozni melyiket is érdemes használni.

A LUA vagy a MicroPython és az Espressif NodeMCU-i jó befektetés, de előbb jó dokumentációt kell keresni vagy készíteni és megszervezni a projektek publikálását. A LUA és a MicroPython interpretált nyelvek, de a fejlesztési és tesztelési ciklus időigényét jelentősen megdobja az ArduinoIDE C++-ában írt kód firmware-é alakítása és feltöltése. Ezért logikusabb számomra, hogy első körben nem a leggyorsabban futó kódot fejlesztem ki, hanem a legrövidebb fejlesztési ciklust alkalmazom, majd ha minden működik, átalakítom a kódot bináris formába. A microbit úgy oldotta meg ezt az időigényes feladatot, hogy támogatja a böngészőben fejlesztést, és központi szerver fordítja a bináris firmware-t. Ezt aztán letölthetem közvetlenül a mikrovezérlő fájlrendszerére, és máris indul is a program.

Az alacsony adatfeldolgozást igénylő mérőállomások egy részét még mindig gazdaságosabb Avr-el és RF kiegészítővel megoldani. Nem csoda, hogy erről a piaci szegmensről sokan választják pl. az Arduino Pro Mini-t vagy az Arduino Nano-t. De persze semmi sem múlja felül a célhardvereket, ha megfizetjük a fejlesztés árát. Ne feledjük, hogy ezeknek az eszközöknek az első célközönsége a hobbi elektronikával foglalkozó nem feltétlenül elektronikai szakemberek és a diákok voltak. A fejlesztés kényelme szempontjából a Nano egy próba panellel az egyik legjobb választás, nem igényel nagy helyet és beépített USB interfésszel, programozóval rendelkezik, amit a pro Mini nem kapott, viszont ennek a változatnak épp ezért ennyivek kisebb a fogyasztása. Ami tovább csökkenthetné a fogyasztást az a dinamikus órajel szám kezelés lenne. Ha belegondolunk hogy egy C64 annó 1MHz-en működött, és milyen jó játékok futottak rajta, ez a 16MHz luxusnak tűnik egy egyszerű adat olvasáshoz, továbbításhoz.

Kapcsolódó cikkek: tavir.hu, Arduino energiatakarékoskodás.